Sámuel Brassai

Un article de Wikipédia, l'encyclopédie libre.
Sauter à la navigation Sauter à la recherche
Sámuel Brassai
Description de l'image Brassai Sámuel VU.jpg.
Naissance ou
Torockó
Drapeau de l'Autriche Empire d'Autriche
Décès
Kolozsvár
Drapeau de l'Autriche-Hongrie Autriche-Hongrie
Activité principale
Auteur
Langue d’écriture hongrois
Mouvement positivisme
Genres
Le Lycée Unitarien János Zsigmond et le Lycée Sámuel Brassai de Cluj (en hongrois Kolozsvár), Roumanie

Sámuel Brassai ([ˈʃaːmuɛl], [ˈbɾɒʃːɒi]), né le ou le [1] à Torockó ou à Torockószentgyörgy[2] et décédé le à Kolozsvár, était un linguiste, un orientaliste, un mathématicien, un philosophe, un botaniste, un polymathe, un écrivain pédagogique et un traducteur hongrois, membre de l’Académie hongroise des sciences. Il s'est intéressé à la grammaire, à l'histoire, à la géographie, à la statistique, à la logique, à l'économie, à la théorie de la musique, à l'esthétique, à la critique littéraire.

Biographie[modifier | modifier le code]

Il a été le descendant d'une ancienne famille saxonne transylvaine de Kronstadt, d'où le surnom hongrois de ses aïeux. Le nom officiel de son grand-père paternel a été Welmes. Issu d’une famille des pasteurs unitariens de Torockó, le jeune Sámuel Brassai a été précepteur dans les familles de l'aristocratie transylvaine (famille Bethlen etc). En 1834, il s'est établi à Kolozsvár où il a fondé le journal Vasárnapi Újság. En 1837, il est devenu enseignant à l'École Supérieure Unitarienne de Kolozsvár où il a enseigné l'histoire, la géographie, les mathématiques, les sciences naturelles et la philosophie. En 1841, il a contribué substantiellement à l'adoption de la réforme pédagogique, suite de laquelle la langue de l'enseignement est devenu le hongrois, substituant le latin. Entre 1848 et 1849, il a été officier dans l’armée révolutionnaire hongroise de Josef Bem. Entre 1850 et 1859, il a vécu à Pest. En 1859, il rentre à Kolozsvár où il devient le directeur de la société culturelle et scientifique Erdélyi Múzeum-Egyesület et crée en 1872 le jardin botanique du comte Imre Mikó. En 1862, il a fondé une bourse d'études de 1 000 florins pour l'École Supérieure Unitarienne. Il a été le professeur des mathématiques et le premier prorecteur de l'université de Kolozsvár, lors de la fondation de cette institution, en 1872.

Œuvres[modifier | modifier le code]

  • Bévezetés a világ, föld és státusok esmeretére. (Introduction à la connaissance de l'Univers, de la Terre et des États). Kolozsvár, 1834. (hu)
  • A füvészet elveinek vázolata. Lindley János nyomán (Botanique). Kolozsvár, 1836. (hu)
  • Számító Sokrates. Fejbeli számolás kérdésekben. Angol mintára hazai viszonyokhoz alkalmazva (Socrate comptable). Kolozsvár, 1842. (hu)
  • Bankismeret (La science des banques). Kolozsvár, 1842. (Ism. Athenaeum.) (hu)
  • A kisdedek számvetése angol mintára. Kolozsvár, 1842. (hu)
  • Rajzminták fiatal gyermekek számára. Angol előkép után magyarázó szöveggel. Kolozsvár, 1842. (hu)
  • A fiatal kereskedő arany abc-je. Montag R. J. után. Kolozsvár, 1847. (Kereskedői Könyvtár I. köt.)
  • Okszerű vezér a német nyelv tanulásában (Apprendre l'allemand). Kolozsvár, 1845. Két rész.
  • Algebrai gyakorlatkönyv és kulcsa (Algèbre). Pest, 1853–57. Két rész.
  • Logika lélektani alapon fejtegetve. (La logique expliquée du point de vue psychologique). Pest, 1858. (hu)
  • Tigrisvadászat Indiában. Rice William után ford. Pest, 1859.
  • Az árnyékóra. (Pest, 1859. , (M. Akadémiai Értesítő XIX. 4.)
  • A magyar mondat. Pest, 1860–63. Három közlés. (hu)
  • Magyar vagy czigány zene. Elmefuttatás Liszt Ferencz: Czigányokról irt könyvére. Kolozsvár, 1860. (hu)
  • Irodalmi pör a filozofia ügyében (species facti), melyben a tanuságot és botrányt kedvelő több mulatságot fog találni, mint népszerűtlen czíméből itélve gyanítaná. Kolozsvár, 1861. (hu)
  • Az akadémia igazsága. Kolozsvár, 1862. (hu)
  • Ingyen tanító franczia nyelvmester. I. rész. (Cours de langue française). Kolozsvár, 1863. (hu)
  • Nem csak az anyag halhatatlan. Kolozsvár, 1865.
  • Euklides elemei XV könyv. Pest, 1865.
  • A módszerről. Pest, 1867–69. Három értekezés. Székfoglaló a tört. philos. osztályban.
  • A magyar bővített mondat. Pest, 1870.
  • Számtan a népiskolákban. Az I. és II. osztály tanítója számára. Vezérkönyv és példatár. Pest, 1872. Két rész.
  • Számvetés a népiskolában a II. oszt. tanítványok számára. Pest, 1872.
  • Hogy kelljen a latin hajtogatást észszerűen gyorsan és sikeresen tanítani? Pest, 1872.
  • Commentator commentatus. Tarlózások Horatius satiráinak magyarázói után. (Les Satyres d’Horace. Études). Pest, 1872.
  • Paraleipomena kai katorthoumena. Virg. Aen. I. és II. Könyve magyarázata. (Études sur Aeneis de Virgile, Aeneis. Études). Pest, 1873.
  • Laelius. Hogyan kell és hogyan nem kell magyarázni az iskolában a latin autorokat? Kolozsvár. 1874.
  • A neo- és palaeologia ügyében. Budapest, 1875.
  • A gyógyszerészné. Beszély gróf Sollogub után oroszból ford. Budapest, 1877.
  • Logikai tanulmányok (Etudes de logique). Budapest, 1877.
  • A nyelvujítás és Ballagi. Kolozsvár, 1881.
  • A magyar nyelv ellenőre. Kolozsvár, 1881–82. (I. és II. fogás.)
  • A mondat dualismusa (Le Dualisme de la Phrase). Budapest, 1884.
  • Algebrai gyakorlatok. Budapest, 1883–84. Két rész.
  • Nézetek a vallás eszméjéről. Kolozsvár, 1887. Három értekezés.
  • Szórend és accehtus. Budapest. 1888.
  • A jövő vallása (La Religion de l’Avenir). Kolozsvár. 1886.
  • Vallás és hit (Religion et Foi). Kolozsvár, 1887.
  • A Jézus istensége. Kolozsvár, 1887.
  • A növény nevek leirása. Kolozsvár, 1888.

Galerie[modifier | modifier le code]

Notes et références[modifier | modifier le code]

  1. (hu) L. Sz., « Brassai Sámuel », Erdélyi Múzeum, Kolozsvár, Erdélyi Múzeum-Egyesület, vol. 14, no 6,‎ , p. 337 (OCLC 64227379, lire en ligne).
  2. (hu) László Kőváry, « Brassai százéves pályafutása. (1797—1897.) » [« Le parcours sur cent ans de Brassai (1797-1897) »], Erdélyi Múzeum, Kolozsvár, Erdélyi Múzeum-Egyesület, vol. 14, no 7,‎ , p. 354 (OCLC 64227379, lire en ligne).

Voir aussi[modifier | modifier le code]

Bibliographie[modifier | modifier le code]

  • Kőváry László, Brassai százéves pályafutása. In : Erdélyi Múzeum, Kolozsvár, 7-9/1897. (hu)
  • Brassai Sámuel munkássága, Neumann Kht., Budapest, 2004. (hu)
  • Gazda István, Brassai Sámuel (1800-1897) akadémikus, unitárius tudós, a kolozsvári egyetem professzora, nyelvész, matematikus, botanikus, irodalmár, zenetudós, fordító munkásságának és az életében róla megjelent írásoknak a kronológiája, Neumann Kht., Budapest, 2004. (hu)
  • Péntek János, A nyelvész Brassai élő öröksége, Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár, 2005. (ISBN 9738231523) (hu)

Liens externes[modifier | modifier le code]

Sur les autres projets Wikimedia :