Opál
| Opál | |
 | |
| Nemesopál | |
| Általános adatok | |
| Képlet | SiO2*nH2O |
| Ásványrendszertani besorolás | |
| Osztály | Oxidásványok |
| Alosztály | 1:2 típusú fém-oxidok |
| Azonosítás | |
| Megjelenés | vaskos, fürtös, gumós formákban |
| Szín | változatos, általában a fémionok vagy ásványzárványok színezik |
| Fény | üveg-, gyanta- vagy viaszfényű |
| Törésmutató | 1,450 + 0,020
–0,080 A mexikói opál értéke akár 1,37 is lehet, de általában 1,42–1,43 |
| Pleokroizmus | nincs |
| Keménység | 5,5-6,5 |
| Hasadás | nincs |
| Törés | kagylós |
| Olvadáspont | 1,600 °C |
| Oldhatóság | forró sós vízben |
| Sűrűség | 2,09 g/cm³ |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Opál témájú médiaállományokat. | |
Az opál megszilárdult kovasavgél, kémiailag az oxidok-hidroxidok osztályába tartozó krisztobalit ásvány víztartalmú, gyengén kristályos változata. Elnevezése görög közvetítéssel (opaliosz) az óindiai upala (kő, drágakő) szóból származik.
Egyéb tulajdonsága[szerkesztés]
Víztartalma 1 és 21% között változik, leggyakrabban 6-10%; a nemesopál részben rendezett szerkezete miatt a fényt színeire bontja, mely jelenséget opalizálásnak nevezik; a tejopált felépítő domének (ld. szerkezet) a kék fényt szórják legintenzívebben, ezért anyaga kékesfehér színű (opáleszcencia); különböző változatai UV-fény hatására más és más fényben fluoreszkálnak
Szerkezete[szerkesztés]
Nanométeres átmérőjű krisztallitok építik fel, de anyagában – néhány 100 nm-es méretben jelentkező – másodlagos szerkezet is megfigyelhető, amely változatonként különböző alakú és méretű építőelemekből (doménekből) áll. Víztartalma adszorbeált vagy kapilláris kötésű, de intersticiális vizet is tartalmaz.
Megjelenési formái, genetikája[szerkesztés]
Vaskos, fürtös, gumós formákban gyakori, de ismert bekérgezésként, átitatásként vagy eres-teléres formákban, valamint más ásványok helyén pszeudomorf kitöltésként is.
Hidrotermális folyamatok révén keletkezik, de biokémiai folyamatok terméke is lehet.
Változatai[szerkesztés]
- nemesopál – opalizáló és opáleszcens, lehet fehér vagy fekete színű, keresett drágakő,
- tejopál – opáleszcens, tejfehér színű, áttetsző, gyakran kíséri a nemesopált,
- tűzopál – tűzvörös, drágakő, ritkán opalizál, ilyenkor girasol (napraforgó) a neve – hazánkban Telkibánya környékén (Tokaji-hegység) vulkáni tufában, külföldön Ausztráliában fordul elő,
- faopál – opállal átitatott fatörzs, melyben a növény szerkezete megörződik, szebb változatai szintén lehetnek drágakő minőségűek,
- viaszopál
- májopál
- hialit vagy üvegopál – üvegszerű, cseppköves-gömbös kifejlődésű anyag,
- hidrofán – vízvesztés folytán, repedezetté, átlátszatlanná vált opál.
- borostyánopál
- vízopál
Rokon ásványfajok[szerkesztés]
Érdekességek[szerkesztés]
- 2006 novemberében Kisnánán különlegesen nagy, hárommázsás faopált találtak, melynek korát 15 millió évre becsülik. A leletet a Természettudományi Múzeumba szállították.[1]
- Az első jelentős opálbányát a világon az egykori Magyarországon, a Kassától 35 km-re eső Vörösvágás vagy Veresvágás (Červenica) melletti Dubníkban létesítették.[2] Jelenleg a szlovákiai opálbányák részét képezi.[3]
- A Föld egyik legnagyobb opálmezője az ausztráliai Coober Pedy városa mellett húzódik. A közel száz éve tartó bányászat során negyedmillió bányaüreget vájtak a környéken.
- A Mars Reconnaissance Orbiter (MRO) spektroszkópiai vizsgálatok alapján opált fedezett fel a Marson. A rétegek mintegy 2 milliárd évesek. Ezzel kitolták a víz jelenlétét a Mars középidőszakára.[4]
Források[szerkesztés]
- ↑ Három közel fél tonnás opált találtak Mátraalján. Szegedi Tudományegyetem - Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszék. (Hozzáférés: 2010. szeptember 20.)
- ↑ RONDEAU et al. (2004. október 1.). „Opals from Slovakia ("Hungarian" opals): a re-assessment of the conditions of formation” (angol nyelven). European Journal of Mineralogy - E. Schweizerbart'sche Verlagsbuchhandlung Science Publishers 16 (5), 789-799. o. DOI:10.1127/0935-1221/2004/0016-0789. (Hozzáférés: 2010. szeptember 20.)
- ↑ https://www.opalovebane.com/?lang=hu
- ↑ NASA/Jet Propulsion Laboratory (2008, October 29). NASA Orbiter Reveals Details Of A Wetter Mars. ScienceDaily. Hozzáférés ideje: September 20, 2010
