Agár

	Agár
	magyar agár
	Osztályozás
	A Wikimédia Commons tartalmaz Agár témájú médiaállományokat.

Az agár az egyik legősibb kutyaféle, évezredek óta használják vadászkutyaként. Az idők során számos agárféle alakult ki, méretük, színük igen sokféle. Az agarak előkelő megjelenésük és gyorsaságuk miatt is kedveltek, de hagyományosan csak a nemesi réteg engedhette meg magának az agarászással járó költségeket.

Az agarak a világ legmozgékonyabb ebei. Sebességük a „kutyák gepárdjává” emeli őket.

Manapság már szinte csak a futóversenyeken mérhetik össze erejüket a fajtársaikkal. A vadászatok során inkább más kutyaféléket használnak.

Testalkatuk[szerkesztés]

Az agaraknak hosszú lábaik vannak, kidomborodó mellkasuk és hosszúkás fejük. Gyorsaságuk teszi képessé őket arra, hogy elejtsék a zsákmányt. A többi vadászkutya más módon hajtja fel a vadat: inkább kifárasztja.

Az ideális agár dolichocephalic-szerű fejét könnyedén tartja. Ez azt jelenti, hogy a fejük az átlagosnál hosszabbnak hat. Farkasokra jellemző ez a fejforma. A szemük szélesebb spektrumot lát, mint a többi, nem vadászatra tenyésztett kutyafajtáé.

Alkalmazásuk[szerkesztés]

Ezeket a kutyákat a préda követésére és elfogására tenyésztették ki. Nagy sebességük lehetővé teszi, hogy a gyorsabb vadakat is elkapják. Gyorsan felfedezik, ha mozgás van a közelben, lelkesen követi a vadat. Képesek szarvasokat, nyulakat elkapni. Hosszú lábaik gyors haladást kölcsönöznek nekik, nagy mellkasukban pedig a többi kutyához mérten szokatlanul nagyobb szív dobog. A sprintre és a hosszútáv futásra is kiválóan alkalmasak. Testsúlyuk könnyeddé teszi a mozgásukat.

Történetük[szerkesztés]

A legkorábban ismert agárféle 5000 éve már élt Eurázsiában. Az első leírások Európában Arrian Cynegeticusában olvashatók. Manapság már csak háziállatként tartják. Ösztöneik a mai napig megmaradtak. Mozgásigényük hatalmas, mindent üldözőbe vennének, ami mozog. Nekik találták ki a Coursing nevű agár-futóversenyt. Vadászatokra is járnak velük, de 1944 óta Franciaországban tilos velük vadászni.

Agárfélék listája[szerkesztés]

FCI által elismert agarak a X. csoportban[szerkesztés]

Afgán agár
Angol agár (Greyhound)
Arab agár (Sloughi)
Azawakh
Ír farkaskutya
Lengyel agár (Chart Polski)
Magyar agár
Olasz agár
Orosz agár (Borzoj)
Perzsa agár (Saluki)
Skót szarvasagár (Deerhound)
Spanyol agár (Galgo Espanol)
Whippet

FCI által elismert agárfélék az V. csoportban[szerkesztés]

Basenji
Cirneco dell'Etna
Fáraókutya
Kanári-szigeteki kopó (Podenco canario)
Ibizai kopó (Podenco ibicenco)
Portugál kopó (Podengo portuges)

FCI által még el nem ismert agárfélék[szerkesztés]

Vitatott fajtái[szerkesztés]

Állandó vita tárgya az agár fajtacsoport. Nem tudják eldönteni, hogy melyik fajtákat sorolják be hozzájuk és melyeket sem. A régi FCI szabvány szerint az agarak a Greyhoundra hasonlító: gräoidok. Éppen ezért az ősibb fajtákat nem az agarak közé sorolják, hanem a spiccek és más ősi kutyafajták közé. Természetesen van hasonlóság az ősi és a mostani agarak között. A funkciójuk (vadászkutya), képességeik és alkatuk hasonló.

Források[szerkesztés]

Fajta leírása magyarul:
Serge és Dominique Simone (1992): A világ nagy kutyakatalógusa. Alexandra Kiadó, Budapest

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Windhund című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Ez a szócikk részben vagy egészben a Sighthound című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.